Falunkról

Kedves Érdeklődők!

Településünk Kajár és Kispéc települések egyesítéséből jött létre 1950-ben. Érdekesség, hogy míg Kajár katolikus település volt, addig Kispéc evangélikus község. Ez ma is meghatározza a faluképet, Kajár központjában áll a katolikus templom és a középkori parókia, Kispécen pedig az evangélikus templom magasodik ki a házak közül.

Kajárpéc, mint a Sokoró aljában fekvő többi település, híres bortermelő falu. A község határában fekvő szőlőültetvények hűs pincéiben megkóstolható a híres kajárpéci Othello.
A községben nagyon erősek a civil szerveződések, van itt íjász- és lovasklub, hagyományőrző egyesület, polgárőrség és sport egyesület, de itt alakult meg 2001-ben a Kajárpéci Vízirevű is. Utóbbi vásári komédiákkal szórakoztatja a nagyérdeműt helyben és távoli településeken.

Kajárpéc múltját, a paraszti élet mindennapjait a tájházban nézhetik meg az érdeklődők. A település csendes hétköznapjait gyakran veri fel rendezvények zsivaja. Rendezünk tájházi vigasságot, túrákat a Hatos-tölgyhöz, borversenyeket és falunapot.

Tiszteljen meg minket látogatásával és győződjön meg személyesen is a táj szépségéről, amelyet gyalog, kerékpáron, vagy akár lóháton is bebarangolhat. Majd csillapítsa szomját egy pohár borral valamelyik hangulatos borospincében.
Mi szeretettel várjuk!

Laki György
polgármester

Kajárpéc földrajzi helye

Kajárpéc önálló kisközség Győrtől 26 kilométerre fekszik, a sokorói dombvidék délnyugati dombsorának lábánál, a Bakonytól nem messze. Napsütötte lankáin a falu lakóinak többsége szőlőtermesztéssel foglalkozik.

A borászat a falu egyik jellegzetessége, néhány nádfedeles pince ma is őrzi a régmúlt hagyományait. Kajárpéc két megye határán fekvő kis falu (Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye találkozásánál), ennek ellenére nincs átmenő forgalom, így aki csendre és nyugalomra vágyik, az nálunk megtalálja számítását.

Kajárpéc eredete

A falu nevének eredetéről több elképzelés is van. A Péc utótag bizonyosan a honfoglaláskori Pécz nem (család) nevéből ered. A Kajár elnevezés három leggyakoribb magyarázata:

  1. Kajár (Kaján) a pogány magyarok egyik istene lenne a névadó.
  2. Kajár (Quiar) udvarispán, a település birtokosa által kapta nevét.
  3. A kajár szó a kiabál ősi változata, kikiáltót, hangoztatót jelent.
    Ezen magyarázat szerint az itt élők feladata az ítéletek kihirdetése lett volna a középkorban.

Nevezetességek, látnivalók

Falunk nevezetességei közé tartozik a katolikus és evangélikus templom és a helytörténeti kiállítás. Ne feledkezzünk meg a község borkultúrájáról sem!

A falu nevének eredetéről több elképzelés is van. 

A Péc utótag bizonyosan a honfoglaláskori

Pécz nem (család) nevéből ered.

A Kajár elnevezés három leggyakoribb magyarázata:

  1. Kajár (Kaján) a pogány magyarok egyik istene lenne a névadó.
  2. Kajár (Quiar) udvarispán, a település birtokosa által kapta nevét.
  3. A kajár szó a kiabál ősi változata, kikiáltót, hangoztatót jelent. Ezen magyarázat szerint az itt élők feladata az ítéletek kihirdetése lett volna a középkorban.
  4. A falu az árpád korban
  5. A honfoglalás után a Duna jobb partja Kurszán kende szállásváltó útja lett, majd a kende megmérgezése utáni időszakban került a fejedelmi törzs kezére.
  6. Az 1037-es hamisított alapítólevél szent istváni adományként, a bakonybéli apátság birtokaként tünteti fel Kajárt.
  7. Az 1086-os birtokösszeírás hiteles részében határait is körülírták. Lakosai u.n. dusnikok voltak, akiket uruk az egyháznak adományozott, hogy ennek fejében az elhalt birtokos lelki üdvéért évente szentmiséket mondasson az apát. Ha a dusnikok nem teljesítették kötelezettségüket, akkor rabszolgaságra vethették őket.. Szabadon házasodhattak. Neveik is fennmaradtak pl: Petyr, Ezti, Lada, Moraz, Sap, Helia…
  8. A XI. században sor került a környező vidékre mohamedán besenyők betelepítésére, erről tanúskodik Szerecseny falu neve, de a Kajártól nyugatra elhelyezkedett Besenyőtarló megnevezés is. Könyves Kálmán I. törvénykönyvének 46-49. §-a szabályozta az izmaeliták helyzetét. Eszerint a mohamedán falvak felének keresztények közé kellett költözni, s keresztény házastársat venni.
  9. Kajár a XII. századra már az apátság leggazdagabb falvának számított. Fő terményei a búza, árpa, zab, kender, szőlő volt, de bort, mézet és sört is állítottak elő. Termékfeleslegüket kicserélhették a közeli vásáros helyeken, Árpáson, Mórichidán, Szerdahelyen, Szentmártonban (Pannonhalma). Az esztergomi vámszabályzat “sokorói borként” említette a vidék borát.
  10. A kajáriaknak egyházi népekként nem kellett fizetniük a kamara hasznát, harmincadot, út- piac- és hídvámot, valamint a közmunkák alól is felmentést élveztek.
  11. Egy l206-ra keltezhető oklevél szerint a veszprémi várnépek: Szűz falu lakói (Miklós-major tájékán) elfoglaltak egy földrészt Kajárból.
  12. A tatár pusztítás kevéssé érintette a falut, mert a lakók a Sokoró erdeiben rejtőztek el.
  13. Béla király előtt a Pécz nemzetség pereskedett a bakonybéli apáttal Kajár birtokáért. Az uralkodó az oklevelek alapján a monostornak ítélte a falut. 1273-ban II. Ottokár 60 ezres cseh seregének betörése fenyegette a települést, a cseh király Győrt és Szentmártont is elfoglalta, de Pécz-nembeli Gergely és Dénes sikerrel küzdöttek meg az ellenféllel birtokaik védelmében. A Pécz nem több tagja is országos méltóságokba emelkedett.
  1. “A hatalmaskodások kora” (1301-1543)
  2. Az érett középkor Magyarországán jellemzőkké váltak az állandó birtokperek, földesúri hatalmaskodások, fosztogatások. Az egyházak népeit és birtokait csekély védelmi erejük miatt még inkább sújtották.
  3. A Kispéc elnevezés is a XV. században tűnt fel e1őször, eredeti1eg Kajár határterületét jelentette.
  4. A kajári plébánia Szent Kelemen egyháza volt. 1421-es jegyzék szerint 50 aranyforint volt évente a plebános: Pálfia Mátyás jövedelme.
  5. De a hatalmaskodások során még a papok élete sem volt biztonságban. 1425-ben a Garaiak emberei kaszálói közt megtámadták és kirabolták Sebestyén plébánost.
  6. 1429-ben a csornai prépost gyarmati jobbágyai falujukban megtámadták a kajári Jánosfia Simont, 14 forintot érő lovát elvették. Válaszul az apát kajári tisztjei: Töndemesi Fenenc és Bentalan összeszedték a falu férfiait és Gyarmat ellen vonultak. Amennyi gabonát el tudtak hordani, azt elvitték, a maradékot szekereikkel és lovaikkal a földbe tiportatták. A csornai prépost sikertelenül indított pert.
  7. A XVI. század elején Kajár nemességét a Románi, Biby, Kesző és Kántor családok alkották. A legnagyobb “karriert” a Romániak rokonsága: a Kajári család mondhatta magáénak. Az apát 1518-ban adományozta a Kajári családnak azt a kedvezményt, hogy csak tizedet és karácsonyi ajándékokat kellett fizetniük az egyháznak.
  8. A hódoltság korában ( 1543-1687)
  9. 1543-ban Fehérvár elfoglalásakor a törökök behódoltatták a sokoróalji járást és a fehérvári szandzsákhoz csatolták. A falvakat szpáhibirtokként osztották ki török hivatalnokoknak, katonáknak, akiknek a fejadón kívül csak katonákat kellett kiállítani a szultán számára, a többi adó mind őket illette. Amikor 1549-ben a fehérvári bég 4 ezer martalóca dúlta a vidéket, a falu lakói elmenekültek. Az 1566-os hadjárat szintén elpusztította Kajárt, de már két év múlva újratelepült.
  10. A falunak kétfelé kellett adóznia: a bakonybéli apátnak és török urának is. 1594-ben Győr török kézre kerülésével a falu újra üresen maradt négy-öt évre. ”Én is – írta a kajári Kántor Bálint – soha nem reménylettem visszavaló menetelemet, minthogy Győrött török lakott, Pápán török lakott és mi tőlünk lakott falunkat is csak vadak és törökök lakozták”. 1605-ben 6 évi adómentességet biztosítottak a betelepülőknek.
  11. A sok szenvedés ellenére Kajár az apátság legfontosabb birtoka maradt, amelyet külön kezeltek, az apát állandó lakást tartott fenn a faluban, az úriszékének rendes helye is a település volt.
  12. 1621-ben Halil agát említik a falu török uraként, aki elviselhetően bánt a jobbágyokkal. Egy év múlva azonban fia: Izmail aga került a helyére.
  13. De veszélyt jelentettek a magyar hatalmaskodók is. Pázmány István pannonhalmi jószágkormányzó például az apát 1000 forint értékű borát rabolta el Kajáron.
  14. Buda visszafoglalása után 1687-ben szabadult fel teljesen a török ura­lom alól Kajár.

A falu története a jobbágyfelszabadításig (1848-ig)

1698-ban már 1594 lakos népesítette be Kajárt

1736-ban a falu jobbágyainak joguk volt az erdőben faizásra, legeltetésre, mészárszék és kocsma fenntartására. A kajári birtok 500-600 forintot jövedelmezett az apátságnak. 1747 szeptemberében azonban nagy katasztrófa érte a helységet: a tűzvészben a falu nagy része megsemmisült.

1768-ban fogadták el az Urbáriumot (úrbéri rendezés), de 1769-ben az apát kiegeszítő szerződést is kötött Kajár lakóivalA kocsma és a mészárszék fenntarásáért 180 forintot fizetett a falu, de a búcsúünnep költségeit az apátság fedezte.

Gyakori volt a viszálykodás a különböző felekezetűek között a faluban.

1835-ben Kajár 6029 forintot jövedelmezett az apátságnak. 1842-ben már 9000 forint folyt be Kajárról.

 1848. utáni időszak

  1. 1848 márciusában, áprilisában a kajári jobbágyok nyugtalankodtak, keveselték a kapott földeket, az erdőből is részeket követeltek.

A szabadságharc költségeire Kispécen több mint 165 forintot, Kajáron 60 forintot gyűjtöttek össze, a helyi zsidó lakosság is komoly pénzzel támogatta a küzdelmet. Sokan honvédnek is álltak.

1860 és 1873 között építették meg az iskolát. 1904-ig 1000 forint gyűlt össze az iskola alapra. 1871-ben indult meg a tanítás a két osztályos iskolában: 1890-es években már 150-160 gyerek járt ide. 1880-ban létesült az óvoda.

1897-ben Kajárhoz csatolták Kispécet. A faluban a bakonybéli apátság uradalma volt a legnagyobb: 80-200 fillért fizettek a napszámosoknak.

Az I.világháború súlyos veszteséget okozott a falunak: Kajárról 300-an vonultak be, 49-en elestek. A 100 kispéci közül 20 halott maradt a csatatereken. Voltak olyanok, akik kivándorlással próbálkoztak.

Közelmúlt és jelen

Kajárpéc községet 1950-ben az új megyerendszer kialakítása illetve a tanácsrendszer kiépítése kapcsán két község, Kajár és Kispéc egyesítésével hozták létre. Bár a két falu földrajzilag nagyon közel fekszik, mára pedig teljesen összenőtt, mégis az egyesítéssel eltérő múltú, vallású, kultúrájú és különböző értékrendet hordozó településeket kapcsoltak össze. (Kajár lakóinak több mint fele római katolikus, Kispéc viszont a reformáció óta protestáns falu.)

Az egyesítést követte a 1960-1970-es évek centralizációs törekvése, mely előbb a két falu termelőszövetkezetének kényszerösszevonásában, majd 1970-ben Kajárpéc és a tőle hat kilóméterre fekvő Felpéc közigazgatási egyesítésében nyilvánult meg.

A falu infrastrukturális ellátása ma már jónak mondható. A szövetkezetesítés második hullámának idején, 1959-ben villamosították a községet. Jelentősen nőtt a portalanított utak, beton járdák hossza, óvodát, új általános iskolai tantermeket építettek. 1978-ban közös összefogással takarékszövetkezeti székházat létesítettek. 1937-ben ünnepelte Kajár fennállásának 900. évfordulóját, erre az alkalomra felépült a kultúrház. A ’90-es évek végén felújították és korszerűsítették a kultúrházat és felépült a faluház, mely helyet ad a könyvtárnak, a védőnői tanácsadásoknak és a helytörténeti kiállításnak. Van körzeti orvosi rendelő, körzeti állatorvos és a termelőszövetkezet volt központjában, amit az önkormányzat vásárolt meg gyógyszertárat alakítottak ki.

A faluban több felvásárló telep, közel fél tucat vegyesbolt, italbolt és postahivatal működik, mára kiépült a gázvezeték-hálózat és a szennyvízcsatorna rendszer is.

Beszélő múlt A Péc nemzetség története

Vikár Tibor falutörténeti sorozata

Kispad V. évfolyam 3. szám 1995. március

Beszélő múlt

A Péc nemzetség

A Péc nemzetség a XIII. század közepén felemelkedő magyarországi család –címerét kék pajzson keskeny ezüstsáv határolja-, hat ága ismeretes. Ősi birtokai Győr megye déli részén, Kajárpéc, Felpéc határában terültek el. Ezek Zala, Veszprém, Kőrős, Zágráb, Nyitra és Szabolcs megyei javadalmakkal egészültek ki.

A család címere alapján nem sorolható a honfoglaló nemzetségek közé, talán II. András idején települtek le hazánkban, mint nyugati lovagok, és nyertek birtokot Győr megye déli részén.

A család 760 éve (1240-ben) fordult elő az oklevelekben: Péc nembeli Márk, Mátyás és Domonkos maguknak követelték Kajár földjeit, de IV. Béla király azt Szent László oklevelei alapján a Bakonybéli Apátságnak ítéli. A következő években, 1253-ban Péch pozsonyi várszolga nevével találkozunk az iratokban.

1271-ben Péci Miklós Luthard ispán szervienseként Bősön jár el egy vizsgálat ügyében. Ugyan ez évben Péc nembeli Dénes töltötte be az országbírói tisztséget, 1273-ban nádorként szerepelt. Dénes a király parancsára és a bárók tanácsára Zala megyében közgyűlést tart a közrend helyreállítása érdekében. Ettől az időponttól kezdve a nádori közgyűlés a vidéki bíráskodás legfontosabb intézményévé vált. 1277-ben újra Dénes töltötte be a nádori tisztet.

1273-ban Rátót nembeli Loránd nádor vezette magyar csapatok augusztustól október elejéig szakadatlanul támadták a Győr körül táborozó cseh csapatokat. A harcokban kitüntette magát Péc nembeli Lukács Comens Fia Benedek. Lóháton, előreszegzett lándzsával rohant az ellenséges csatasorra, lándzsa döféseivel mindenki szeme láttára egy ellenséges harcost megsebesített, kettőt pedig megölt.

A Péc család, bekerülve az országos méltóságok közé, hatalmát birtokai gyarapítására használta fel. Többször fordultak szembe a királlyal, hol Csák Máté máskor a Kőszegi család oldalán. Dénes testvére Apor 1283-ban erdélyi vajda volt. 1286-ban IV. László hadjáratot vezetett Kőszegi Iván és testvérei ellen. Megostromolta és bevette Kőszeg várát. Ekkor Apor Kőszegi Miklóssal szövetkezve elfoglalta Pozsony várát. Péter fia János „pozsonyi vár nemes jobbágya”, összegyűjtve rokonságát egy kis csapattal megtámadta Apor pusztító hadát, azt megverve sok lázadót elfogott. Apor sebesülten alig tudott menekülni. Rövid ostrom után Pozsony vára Péter fia János kezére került.

1288-ban Péc nembeli Gergely töltötte be az országbírói tisztet.

1291-ben Péc nembeli László comens kérésére a Pécsi Káptalan átírta 1290. novemberében kapott privilégiumát. Az oklevél szerint Keled fia Gergely mester lányának és vejének, Péc nembeli Lászlónak adta Orijvva (Horvátország) birtokát, a rajta lévő várral és minden tartozékával.

1291-ben Péc nembeli Apor és fivére Lukács zalai ispán Rezi várának urai, elfoglalták a veszprémi püspök Tátika nevű várát. Benedek veszprémi püspök hiába tiltakozott a királynál, a várat Apor haláláig nem kapták vissza. Apor III. András nádora lett. 1304-ben újra viselte a nádori tisztet, I. Károly király támogatói között találjuk, 1307-ben az uralkodó egy vitás ügyben tanácsát kérte.

1295-ben a király megparancsolta a Győri Káptalannak, hogy küldje ki megbízottait, és járja meg a mosoni várjobbágyok Bodé nevű Győr megyei földjét, és iktassa be abba Péci Ivánka fiait. Mert a királyt III. Andrást fogságában a hűtlenné lett mosoni várjobbágyok őrizték.

1296-ban Pécet, mint örökös nélkül elhalt ember birtokát, III. András Márk comens fiainak Gergelynek és Istvánnak adományozta, kárpótlásul a Péci családtól elszenvedett károkért. A birtok később újra a Péc nemzetség birtokába került.

Az Árpádház kihalása után a Péc család egy része I. Károly híve lett, a család másik fele behódolt a Kőszegi, Kanizsai, Csák nemzetségek hatalmának. 1308-ban Péc nembeli László Csák Máté privigyei és drégelyi várnagya volt. 1317-ben, László behódolt a királynak, és a királyi sereg oldalán részt vett Csák Máté kezén lévő Komárom visszafoglalásában. László a királytól hűsége jutalmául adományban részesült. Az adománylevélből kiderült, hogy Csák Máté Péci Lászlót elfogatta az uralkodó iránti hűsége miatt, bebörtönözte, gyalázatosan megkínoztatta, aminek egyik ujja is áldozatul esett. A fogságból jelentős pénzösszeg lefizetése után engedték el.

Péc nembeli Gergely fiai a Szabolcs megyei Ibrányt királyi adományként kapták, ettől kezdve a nemzetségnek ez az ága Ibrányinak nevezte magát.

1324-ben Péc nembeli László Szécsi Tamás erdélyi vajda apródja volt.

Pécet Ivánka fiai három részre osztották, ekkor alakult ki a három Péc falu: Kispéc, Balázspéc, Felpéc. Kispéc neve először KYSPEECH alakban fordult elő, de Balázspéc, és Felpéc neve 1412-ben jent meg az okiratokban.

1430-ban kiállított oklevélben találkozunk a Felpéci család nevével. Az iratban említés történik a felpéci Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt templomról. 1329-ben Péci Márton fia Péter és annak fiai Miklós és Pál, Máté László özvegyét és nővérét leánynegyed részét kiadták örökségként. Péc nembeli Imre 1330-ban a Béi Monostor ügyében királyi emberként járt el. 1394-ben Péci Pál fia Pál tiltakozott egy Kőrös megyei birtok beiktatása ellen. 1394-ben a Győri Káptalan a királyi országbíró ítéletlevelére hivatkozva Péci Tamást és fiát a pannonhalmi egyháznak okozott károk miatt 20 márka bírság megfizetésére ítélte. 1398-ban az okozott károk még nem lettek megfizetve. 1400-ban a Pannonhalmi Konvent újra maga elé idézte Péci Tamást az okozott károk rendezése ügyében. 1402-ben Péci András pécsi prépost 600 aranyforintért elzálogosítja négy Veszprém és Győr megyei birtokát a rajtalévő jobbágyokkal és hegyvámmal együtt. 1403-ban tovább folyik a nemzetség örökösödési pere. Péci András prépost átadja a Marcali családnak Péci tamás és Miklós birtokrészét, és így mentesítette őket az időközben 20 márkáról 300 márkára növekedett büntetés kifizetésének terhe alól. 1403-ban Péci András birtokait felosztották, és azok felét Garai Miklós nádor a Marcali családnak ítélte, de használatra a prépost kezén hagyta.

1412-ben a Győri Káptalan felosztotta Kis-, Balázs- és Felpéc, továbbá Kamond (Veszprém megye) birtokokat Péci András és a Marcali család között. 1412-ben Zsigmond király levélben szólította fel a Győri Káptalant, hogy tartson vizsgálatot Péci András a pécsi Szent János egyház prépostja és Hali Mihály özvegye (Békási Gergely felesége) panasza miatt. A vád szerint Marcaltői Egyed diák, mint a Győr megyei nádori közgyűlés egyik bírája és ülnöke, azt a hamis vádat emelte, mintha ők szökött jobbágyokat tartanának Péc nevű birtokukon. A szolgabírák a birtokot felprédálták, és az ott lévő jobbágyok sok marháját elhajtották, ezeket csak 20 forint váltságdíjért adták vissza. A Marcali család pert indított a Péci birtokok felosztása miatt, 1435-ben. A per eredményeként Péc a jári Barócz család és Salamon Domonkos nejének kezébe került. Péci Dorottyát és Apollóniát kizárták az örökségből. Péci István és Péci Pál utód nélkül halt meg, így a Péc nemzetségnek főága kihalt. A család lány utódok révén az Apponyi, Csuzy, Móriczhidai, Berzenzey, Marcali és a Gusztáni nemzetségben élt tovább. E családok jelentős szerepet töltöttek be a magyar történelemben, elég csak Apponyi Albertre gondolni. A hajdan nagyhírű Péc családnak már csak Kajárpéc és Felpéc őrzi nevét.

 

                                                                                  Vikár Tibor