Kajárpéci Római Katolikus Egyházközség


Szentháromság Római Katolikus Templom

Kajár első okleveles említése 1037-ből való, a bakonybéli apátság nem hiteles alapítólevele szerint Szent István király ekkor adta a falut a bakonybéli apátságnak. Országos műemléki – az Országos Műemlékjegyzékben a 3541 számmal – védelem alatt áll a kajárpéci római katolikus templom, mely késő barokk stílusban épült 1797 és 1800 között, Katolikus templomépítése időszakában a Bakonybéli Bencés Apátság fennhatósága alá tartozik. Az államalapítás idejéből írott forrás említi a település nevét, így feltételezhetjük, hogy a kora Árpád-korban már volt temploma. Későbbi források a templom építését a 13. sz. derekára teszik, amit régészeti feltárások valószínűsítenek.

A templom sorsa a falu sorsával alakult. Mikor a falu kiürült, a templom többször elpusztult, legutoljára a kuruc harcok idején. Az 1799-ben készült empire főoltár képét Schmidt József festette. A szentély mennyezetén látható négy freskó Isten Bárányát, a négy evangélistát, a bakonybéli bencés kolostort (a templom akkori kegyurát) és a rendházat ábrázolja. A szószék és a mellékoltárok is empir stílusúak.

A templomépület Kajárpéc faluközpontjában található, öt utca találkozásában. A templom titulusa, Szentháromság. A templom egyhajós, két boltszakaszos csehsüveg boltozatos, orgonakarzatos kialakítású, egyenes záródású szentéllyel. A torony  a homlokzat síkjában, toronysisakja a hasonló korban épült környékbeli bencés templomokhoz hasonlóan (Bakonypéterd, Lázi, Ravazd) ún. „tyúkültetős” kialakítású, fazsindely fedéssel. A főoltár és a szószék különleges színösszetételű berendezések, a padok valószínűsíthetően a templom építésével azonos időszakban épültek a klasszicista stílus jegyeit is mutató későbarokk stílusban.

Kajárpéc Szentháromság Plébánia

Téti esperesi kerület

9123 Kajárpéc, Kapus u. 47.

plébános: várhatóan 2017. év nyaráig havonta változó helyettesítéssel 

Telefon: + 36 96/551 – 046

Miserend

vasárnaponként 16:00